Szemtanú

S. Adolf

Ország

Lengyelország

Születési hely és idő

Siemnice, 1928

Felvétel éve

2012

InEvidence link (YahadMap)
Tudj meg többet

Siemnice, LENGYELORSZÁG

Siemence kisváros Tomaszów Lubelski regióban, körülbelül 129 km-re délkeletre Lublintól, a járási központtól. A háború előtt egy kis zsidó közösség élt Siemniceben. Adolf három zsidó családra emlékszik. A háború legelején megszállták már a várost – először a szovjetek, aztán a németek. A zsidók egy részét a belzeci haláltáborba deportálták, másokat pedig Siemniceben gyilkoltak meg. A lengyel archívumokban találtak egy tanúvallomást, ami egy1942-ben történt kivégzésről tesz említést. Eszerint körülbelül 70 zsidót – gyerekeket és időseket is beleértve – lőttek agyon. Adolf 30 zsidó férfi, nő és gyerek kivégzésének volt szemtanúja. Adolf elvezette a Yahad – In Unum csapatát a siemnicei kivégzés helyszínére. Se emléktábla, se emlékmű nem található a helyszínen. 2005-ben exhumálták a holttesteket, a csontokat pedig Komarów zsidó temetőjébe helyezték tiszteletteljesen örök nyugalomra.

S. Adolf, szül. 1928. © Rita Villanueva - Yahad - In Unum

S. Adolf meséli el a kivégzés során megélt emlékeit. © Rita Villanueva - Yahad - In Unum

© Rita Villanueva - Yahad - In Unum

© Rita Villanueva - Yahad - In Unum

Szószedet

Folwark
Mezőgazdasági terület.

Gestapo
A Gestapo a titkos államrendőrség volt a Harmadik Birodalomban, melynek feladata a nemzetiszocializmus ellenségeinek tartott személyek levadászása volt, így például az ellenállás tagjait és a zsidókat is üldözték. A megszállt területeken gyakran támaszkodtak a helyi szövetségesekre.

Sołtys
A sołtys a falu vezetője volt a vidéki Lengyelországban. A megszállás alatt gyakran maguk a németek nevezték ki a soltysokat.

Anders-hadsereg
Lengyel hadsereg volt, melyet Władysław Anders tábornok vezetett. 1941-ben állították fel egy lengyel-szovjet megállapodás alapján azzal a céllal, hogy a szövetségesek támogatásával a nácik ellen harcoljanak.

Kérdések

Történelmi jegyzetek

Siemnice falu körülbelül 129 km-re délkeletre fekszik Lublin városától. Az 1921-ben tartott lengyel népszámlálás szerint kilenc zsidó élt Siemnicében. [...] A második világháború alatt egyike volt annak a huszonöt falunak, amely a rachanie-i önkormányzathoz, akkoriban – a megszállt Lengyelországban – Zamość járáshoz tartozott Lublin megyén belül.
Siemnice 1939. szeptember 13-án került német megszállás alá. Egy rövid átmeneti időszakban szovjet fennhatóság alatt állt, majd szeptember 27-én ismét német kézbe került a falu. Az 1940 végén tartott népszámlálás szerint nyolc zsidó élt a faluban. Zsidó menekültek érkeztek a környező településekről (pl.: Tyszowce, Michałow, Podworzec, Belz és Sokal), és csatlakoztak Siemnice közösségéhez. Ennek következtében a falu zsidó lakosainak száma nem hivatalosan több tucatra növekedett, ahogy a helyzet és a zsidók üldözése egyre fokozódott. Nem teljesen egyértelmű, hogy a németek mikor küldtek 18 zsidó családot Siemniceből Celestynówba, hogy ott a Holtzer család tulajdonában lévő egyik udvarháznál dolgozzanak. A ház körülbelül egy km-re volt Siemnicetől. A zsidókat a vízelvezető árkok javítására és kertészmunkákra használták.[1]

[1] https://collections.yadvashem.org/en/deportations/15088731

Kivégzés helyszíne Siemniceben. © Rita Villanueva - Yahad - In Unum

Sírkő a komarowi zsidó temetőben nem messze Tomaszow Lubelskitől. A nácik által Siemniceben meggyilkolt hetven zsidó holttestét 1995-ben exhumálták. Földi maradványaikat Komarówba szállították. Mindez Moris Trost kezdeményezésének köszönhetően valósulhatott meg, aki a temető felújítását is kezdeményezte. © sztetl.org.pl

Fig. 117: Siemnice, épület az 1950-es évekből, © F. Łukowski, MZ, Zamość gyűjteménye.[1] [1] http://www.jozefniedzwiedz.cba.pl/rachanie-rozkladowki/Siemnice.pdf

Fig. 118 Siemnice, cséplés egy német birtokon a második világháború alatt, © F. , MZ, Zamość gyűjteménye.[1] [1] http://www.jozefniedzwiedz.cba.pl/rachanie-rozkladowki/Siemnice.pdf

Források/Archívumok

Lengyel archívumok

“Körülbelül 70 zsidó származású embert, beleértve az időseket és a gyerekeke gyilkoltak meg 1942-ben.” [Maria Konopnicka tanúvallomása, a cserkészek vezetője; GK 195/VIII/19]

Fényképek

A YIU csapaty S. Adolffal